Az étkezés #
Az osztályfőnöki óra beszélgetésének témája lehet:
- család, ezen belül az étkezés
- fontos szempont, hogy ne ítélkezzünk, illetve a gyerekeket is figyelmeztessük erre
- megbeszélhető az is, miért jó, hogy ilyen sokféle szokást hallunk (elfogadás)
- az iskolai menza (viselkedés, aktuális probléma)
- tény és vélemény megkülönböztetése, annak megtanítása, hogyan ismerhetik fel, illetve alkalmazhatják ezeket a szövegben
1. Az órai beszélgetés a címjóslással kezdődik. #
„Az étkezési kultúra csendes halála”
Fogalmazd meg egyetlen mondatban, miről fog szólni a cím alapján a szöveg! Véleményed szerint mely szavak rejtik a címben szerző véleményét, érzését?
2. szöveg kiosztása #
„Az étkezési kultúra csendes halála” #
Fogalmazd meg egyetlen mondatban, miről fog szólni a cím alapján a szöveg! Mely szavak rejtik a címben szerző véleményét, érzését? Húzd alá!
tartalomjóslás: ………………………………………………………………………………………………………………………………
3. Olvasd el a rövid szöveget! #
Adj címet a bekezdéseknek! A címadásnál figyelj arra, hogy csak névszókat használj (főnév, melléknév, számnév)! #
Az étkezési kultúra csendes halála #
(1) Az étkezési kultúra hosszú évszázadok alatt alakult ki olyanná, amilyennek ma ismerjük. Őseink még kézzel, közös tálból ettek, az evőeszközök használata a 18. század közepére honosodott meg, s ezt követően a polgárság életében megjelent az asztali viselkedés illemkódexe. A szalvétát a 15. században használtak először, és ezzel egyidejűleg rövidült az abrosz, ami korábban kéztörlésre is szolgált.
(2) Életünk számos területére jellemző a szokások lazulása, így már az étkezésnek sem adjuk meg a módját, ami nem jelent mást, mint hogy tiszteletet fejezünk ki a másik iránt, azaz úgy eszünk, viselkedünk az asztalnál, hogy a közös étkezés egy kellemes élmény legyen mindannyiunk számára.
(3) A változás hátterében a család szerepének, típusának megváltozása is állhat, hiszen a klasszikus családmodell felbomlásán túl jelentősen lecsökkent az az idő, amit a közös, kulturált étkezésre fordítunk. Ugyanakkor A gyorséttermek, a félkész ételek elterjedése is bizonyára hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb időt töltünk az ételek elkészítésével, illetve a közösen elfogyasztott ebéd, vacsora fontossága is háttérbe szorult.
(4) Pedig a gyermek fejlődésének fontos részét képezi, hogy szüleitől elsajátítsa a társas viselkedés, köztük az étkezés kultúráját. Újra nagyobb figyelmet kellene fordítanunk arra, hogy az étkezés a táplálkozáson túl egy élvezetes, szociális alkalom legyen.
1. A szöveghez kapcsolódó lehetséges kérdések: #
a) Véleményetek szerint mire utal a szövegben az „Életünk számos területére jellemző a szokások lazulása…” ?
lehetséges válasz: Már nem figyelünk arra, hogy udvariasak legyünk az étkezésnél (pl. telefonálunk, internetezünk…).
b) Említs két másik példát, ahol ez a „lazulás” megfigyelhető!
pl. köszönés, közlekedés, tanár-diák viszony, levélírás, köszöntések….
c) A szöveg szerzője miben látja a változás okait?
a család változása; gyorséttermek megjelenésen népszerűsége; ételek változása
d) Tényt vagy véleményt fogalmaz meg a szerző? Húzd alá a szövegben azokat a nyelvi elemeket, amelyekkel a válaszodat alátámaszthatod!
Véleményt fogalmaz meg.
– is állhat; is bizonyára hozzájárult
e) Miért tartja fontosnak a szerző, hogy az említett változás lassuljon, „visszaforduljon”?
Mert ez is az emberek együttélését segíti, része a társas kapcsolatok mindennapjainak.
f) Te is fogalmazd meg a véleményedet a változásról! Álláspontodat indokold!
Egyéni megoldások, fontos azonban a kifejtett, szabatosan megfogalmazott indoklás.
2. A családotokban milyen étkezési szokások vannak? #
Egyéni megoldások
3. Eljátszható vállalkozó diákok esetén az iskolai menzán történő ebéd. #
Jó alkalom lehet arra, hogy:
-
szembesüljenek a szokásaikkal (étel, amihez hozzá sem nyúl; telefonozás; víz öntése a levesbe….)
-
a problémák megbeszélése, megvitatása