Weöres Sándor (1913-1989)

#

• 1913. június 22-én született Szombathelyen.

apa: Weöres Sándor - földbirtokos katonatiszt

anya: Blaskovich Mária polgárcsaládból való;

Weöres egyetlen gyermeke; Csöngén élt (Vas megye), gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett.

A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait.

• 1919-től a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt.

középiskolai tanulmányai: Szombathely, Győr, Sopron

• 1928 júliusában jelent meg első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban (Egyszer régen… novella)

Személyes kapcsolat Kodállyal. Öregek című versét a zeneszerző megzenésítette, ettől kezdve folyamatos a munkakapcsolat.

• 1929-ben versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Napkeletben.

Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal (A macska című verssel).

• 1932 “Névtelen Jegyző” nevű budapesti folyóirat közli elküldött verseit

• 1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban;

  • Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe)
  • a harmadik nemzedék vezéregyénisége tehetsége alapján.

• 1933-38 között Pécsett volt joghallgató (Erzsébet Tudományegyetem), majd bölcsész, végül földrajz-filozófia szakon végzett;

  • Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság tagja
  • barátsága Takáts Gyulával és Tatay Sándorral (később mindketten írók lettek)
  • megismerkedett Fülep Lajossal, akinek előadásait hallgatta
  • Várkonyi Nándorral való kapcsolata - mitológiával, prehistorikus művelődéstörténeti kutatásokkal foglalkozott; Weörest fordításokkal bízta meg, innen erednek a az első mítoszversei. Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon.
  • Öttorony című folyóirat alapítása (1942-ben válik ki a szerkesztőségből)

• 1934-ben megjelent első kötete (Hideg van, Pécs). (saját kiadás)

• 1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott.

Megjelent A kő és az ember kötete.

• 1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Távol-keleti utazást tett.

• 1938 A teremtés dicsérete kötet a pécsi irodalmárok segítségével jelent meg.

• 1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált.

  • Halasy Nagy József vezetésével írta meg
  • Pannónia című egyetemi folyóiratban meg is jelent

Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is.

• 1941 A holdbéli csónakos - Kalandos játék húsz képben

A Nyugat megszűnése után a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit

A háború alatt és után Csöngén élt

• 1944 Medúza című kötete;

az első “igazi” Weöres-kötet

• Hamvas Béla bírálta a kötetet, és egyben ösztönözte, bátorította a költőt, szerinte a költészetnek két útja van, a homéroszi, ami eltévelyedés, illetve az orpheusi, amely egy ősforrás (Az éjszaka csodái című verse)

  • a kötet 2. fele: Rongyszőnyeg ciklus 120, majd 160 vers; önmeghatározás szerint: “Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek”

• 1945 A teljesség felé kötet pró­zaváz­la­tok­ ; Hamvasnak ajánlotta

• 1945 Magyar etűdök ciklus (évtizedeken át keletkezett)

  • 114 vers
  • később gyermekversekként váltak ismertté
  • kereső-kutató műhelymunka
  • Kodállyal közösen végzett kísérletezések
  • játékvers (Kenyeres Zoltán Tündérsíp című könyve alapján): lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A költő elég változatos és általában szimultán ritmusokat alkalmaz.
  • zene és szöveg ősi egysége
  • a játszó ember (homo ludens) szerves alkotója, szerves része a Weöres-lírának
  • versjáték: a nyelvvel való szélsőséges játék, ritmusjáték; gyakran értelmetlen szöveg; (Táncdal); Harminc bagatell darabjai is ilyenek, pl. a Keresztöltés
  • aforisztikus bölcsesség és versjáték (Egysoros versek)

• 1947 A fogak tornáca kötet

  • a székesfehérvári múzeum munkatársa
  • Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett
  • Pestre költözött, könyvtáros 1951-ig
  • feleségül vette Károlyi Amyt.
  • hosszabb olaszországi tanulmányutat tettek.
  • világszemlélete miatt támadások érték;

• 1948 ettől kezdve a műfordítás a kenyérkereső foglalkozása

• 1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974).

• 1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves lírikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta.

• 1956 végén megjelent gyűjteményes kötete: A hallgatás tornya (Harminc év verseiből).

• 1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait.

• 1958 Tarka forgó - 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel).

• 1959-ben feleségével Kínába utazott.

• 1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadja Weöres-számát.

• A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg.

  • legszigorúbban szerkesztett könyve
  • belső világ mellett szerepet kap a külvilág
  • központi ciklusa: Átváltozások 30, később 40 szonett

• 1946-1961 Fairy Spring (feri szpring - tündéri tavasz) Freskók és stukkók egy vidám színházba

  • szerelem és szexualitás
  • az első szeretkezés pásztori idillje
  • jórészt antik metrumokkal

• 1965 Octopus vagy Szent György és a Sárkány históriája - bábjáték; Tragikomédia öt felvonásban, két részben

• 1966-ban Nyugat- Európában és az USA-ban járt.

• 1968 Merülő Saturnus – kötete

  • T. S. Eliot emlékére
  • címadó verse hosszúvers, az aranykor megszűnésére utal
  • a vers beszélője pásztor, jelképes alak, a természettel való eggyé forrottságnak és harmonikusságnak a kifejezője

• 1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat.

• 1972 Psyché című verses regénye

  • alcíme: Egy hajdani költőnő írásai
  • szerepjáték, egy teremtett alak bőrébe bújik a szerző: a felvilágosodás korának költőnője, Lónyai Erzsébet, művésznevén: Psyché
  • megírta a kitalált szerzőnő verseit, életregényét és utóéletét
  • a hősnő megismerkedik Kazinczyval, Hölderlinnel, Goethével, Beethovennel, legjobb barátja Ungvárnémeti Tóth László (Weöres által felfedezett és egyben túlértékelt szerző)
  • első darabjai már a Merülő Saturnusban

A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött.

• 1977 a Három veréb hat szemmel című összeállítás, mely a kezdetektől a 19. század végéig terjedő magyar költészet évszázadaiból állított össze sajátos antológiát, amelyben a versekhez fűzött jegyzetek egyfajta poétikatörténeti vázlatként is olvashatóak.

Budapesten halt meg, 1989. január 22-én.

Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átültetései.

Forrás

• Június 22.: Weöres Sándor születése (1913) - helsinkifigyelo.444.hu