Tartalomjegyzék

Katona József (1791-1830)
#

1. november 11-én született Kecskeméten; iparos család sarja.
  (A város szülötte Kelemen László is, a magyar színháztörténet nagy alakja.)
1798–1802 a kecskeméti római katolikus iskolában végzi az elemi osztályokat.
1802–1804, utána 1805-1807 a pesti és a kecskeméti piaristáknál gimnáziumi évek.
1807–1808 a szegedi piaristáknál filozófiát tanul (egyetemi előkészítő)
- Salamon József Vazul a tanára, aki kialakítja Katona történelmi nézeteit.
- a történelmet ettől kezdve kritikával szemléli
1808–1809 pesti egyetem előkészítő filozófiai osztályába jár
1810–13 jogot hallgat Pesten
- történelem és a színház érdekli
- 1811-től a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság segédszínésze, Békési József néven darabokat fordít, dramatizál (Shakespeare, Lessing, Schiller darabjait fordítja).
- 1812-ben dramatizál, átdolgoz (A borzasztó torony, Monostori Veronika, Hédervári Cecília).
- karácsonyi darab (Luca széke, 1812)
- stílusát hosszú ideig meghatározza a német lovagdráma: a műfaj jellegzetessége a hatásvadász eszközök, motívumok használata (nőrablás, gyilkosság, ármány, várostrom)
- Beleszeret Déryné Széppataki Rózába. (A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814 – ebben a vígjátékban zárja le a nő iránt érzett hiábavaló szerelmét, csalódottságát.)
- 1815-ben feloszlik a társulat, állandó épület és a támogatás hiánya miatt: a színészek a vidéki társulatokhoz szegődnek.
1. joggyakornok Dabason, Halász Bálint ügyvédi irodájában.
1813-ban pedig már eredeti, történelmi drámákat ír:
- (Aubigny Clementina, 1813 – elítéli benne a vallási fanatizmust, megjelenik benne az uralkodó és nemzet közti konfliktus;
- Ziska, 1813 – hogyan válik árulóvá a királyhű ember, a Bánk bán lélektani előzménye)
Átdolgozta a Német Színház által előadott történelmietlen Szent István-drámát (István, a magyarok első királya, 1813 – megjelennek benne II. Endre és a petúri lovagok előképei)
1. Jeruzsálem pusztulása – szomorújáték
- itt már teljesen megújuló dramaturgiát találunk
- idegen elnyomók és hazafiak kérdése
1. az Erdélyi Múzeum pályázatot hirdet a leendő kolozsvári színház számára.
- Döbrentey Gábor fogalmazza meg a felhívást: a dráma eredeti és történeti tárgyú legyen. (“A tárgy históriai, hősi legyen. Választhatja a poéta vagy a magyar históriából, vagy akármely másból is.”)
- 1. a beadás dátuma (ezt később meghosszabbítják)
- 1818-ban hirdetnek eredményt. A fődíjat Tokody János A pártosság tüze című darabja nyeri. A díjazott Bolyai Farkas két drámája is. Katona műve nincs megemlítve sem.
1. Elkészül a Bánk bán első szövegváltozata
- A Bánk bán verselése blank verse, a nemzeti tragédiák kötelező metruma. 1819-ben készül el a végleges változat. (csak kiadatni engedték, eljátszani nem, mert úgy vélték, Bánk nagyobb jellem, mint az uralkodó)
- Katona figyelembe veszi a jogász- és színésztárs, Bárány Boldizsár Rostáját, hibajegyzékét, találó meglátásait.
- 1820-ban Kecskeméten jelent meg nyomtatásban. (1821-es dátummal)
- 1833-ban Kassán volt az ősbemutató, Udvarhelyi Miklós kérte jutalomjátékának (ő Mikhál szerepét kapta), Melinda szerepében Dérynével.
- Vörösmarty elítéli, veszélyes tendenciának ítéli
- A következő színpadra állítás 1834-ben Pesten történt.
- Az 1848. március 15-i előadás félbeszakadt; (Laborfalvi Róza és Jókai szerelme ezen az előadáson kezdődött)
- 1861-ben Erkel Ferenc megzenésítette; (Egressy Béni szövegkönyve alapján)
- 1976-ban Illyés Gyula átigazította.
1815-ben ügyvédi vizsgát tesz.
- Felhagy a színházzal
- “Ha a madár látja, hogy hasztalan esik fütyörészése, élelméről gondoskodik és elhallgat.”
1820 végén visszaköltözik Kecskemétre, ahol alügyész, a szülővárosa tanácsának ajánlotta Bánk bánt
1. röpirata: Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
- az állandó kőszínház hiánya
- a könyvformában való megjelenés nehézségei,
- a cenzúra működése
- elvi bírálat hiánya.
Verseket ír, pl. Vágy című költeményét, mely az új romantikus irodalom periodikájában, az Aurórában jelent meg.
1. helytörténeti írás A kecskeméti pusztákról, a Tudományos Gyűjteményben jelent meg.
- beszédei:
  - A kecskeméti színházért
  - A kecskeméti szegény nép nevében
1826-tól főügyész. Anyagi körülményei rendeződnek, támogatja családját.
1. április 16-án – ebéd után, hivatalába tartva – szívszélhűdésben hal meg.