Mióta is tegeződünk?

Noha a tegezés a 20. században lett az egyenrangúság fokmérője, nyelvünkben csak a 16. században bukkantak fel magázó formulák, az ön névmás használatáról pedig csak az újmagyar kor elejéről, a 18. század végéről van adatunk.

Az ősi magyar nyelv tegező volt. Erre példa a legkorábbi latin betűs, teljesen magyar nyelvű szövegemlékünk, a 12. századi Halotti beszéd és könyörgés leghíresebb sora: „Látjátuk feleim szümtükhel, mik vogymuk”. A magázódás megszületésének első lépése az udvarias tegezés kialakulása, amikor a kétféle tegezés volt: a rendes tegezés és a nagyságod, uraságod, kegyelmed megszólítás (amely tegez) a harmadik személyű igével (amely magáz). Tegezte a földesúr a szolgáját, és a szolga is az urát, igaz, ez utóbbi fűzött hozzá tiszteletet sugalló megszólítást. A maga (maguk) személyes névmás a 16. században alakul ki a maga kegyelmed szókapcsolatból, az ön névmás pedig 19. századi elterjedését az udvariasabb magázás formájaként Széchenyi István grófnak köszönheti. Még a 20. században első felében is csak magázódással lehetett a tiszteletet kifejezni.

A múlt században aztán a modern zenék, a rock and roll kultúra megérkezésével népszerűvé vált a tegeződés, ami bár addig is létezett, csak szűkebb, baráti körben volt jellemző a használata. Ekkor lett a tegezés a fiatalok büszke nyelvi formája, a közvetlenség kifejezésének egyik eszköze.

Az ezredforduló legalább négy megszólítási és kapcsolattartási módot különböztetünk meg: a tegezést, a magázást, az önözést és a tetszikelést. Jóllehet tegeznek a reklámok, az üzletek, a média, az etikett szabályai szerint, a mai napig is az egymásnak ismeretlen emberek társalgásában, a magázódás a kívánatos kommunikációs forma.

(oktatási célra átalakított szöveg)

feladatok
#

1. Állítsd sorrendbe a megszólítások fejlődését!

sorrend
	Udvariasabbnak ítélt 3. személyű megszólítás megjelenése.
	A tegezés a lázadás egyik nyelvi eszköze.
	A tegezés az egyetlen, mindenki által használt megszólítás
	„Hibrid” megszólítási forma használata.
	A maga névmás használata a megszólításban.

Igaz (I) vagy hamis (H)? Írd az állítások mellé a megfelelő betűjelet!

	I - H
Napjainkban csak a magázást és a tegezést használhatjuk a megszólításra.	I - H
Tegezésre 1195 körüli időből is van példánk.	I - H
A tegeződés mindig az egyenrangúság fokmérője.	I - H
A szolga is tegezte urát a magyar középkorban.	I - H
Csak a magázás lehet az emberek közötti tisztelet nyelvi kifejezője.	I - H
A 20. század első felében nem volt általános a tegeződés.	I - H