Weöres Sándor

nyomtatáshoz pdf formátumban

Weöres Sándor (1913-1989)

1913. június 22-én született Szombathelyen.

apa: Weöres Sándor - földbirtokos katonatiszt

anya: Blaskovich Mária polgárcsaládból való;

Weöres egyetlen gyermeke; Csöngén élt (Vas megye), gyermekkorától nagy műveltségű felnőttekkel érintkezett.

A pápai evangélikus iskolában kezdte tanulmányait;

1919-től a csöngei evangélikus iskolában tanult. Gyenge egészségi állapota miatt magántanuló lett. Gyermekként kiolvasta a falu lelkészének, Hutter Zsigmondnak a könyvtárát, különösen Shakespeare és Schiller drámái jelentettek számára nagy élményt.

középiskolai tanulmányai: Szombathely, Győr, Sopron

1928 júliusában jelent meg első közleménye a szombathelyi Hír című folyóiratban (Egyszer régen... novella)

Személyes kapcsolat Kodállyal. Öregek című versét a zeneszerző megzenésítette, ettől kezdve folyamatos a munkakapcsolat.

1929-ben versei jelentek meg a Pesti Hírlapban és a Napkeletben.

Kapcsolatot teremtett Kosztolányival és Babitscsal (A macska című verssel).

1932 "Névtelen Jegyző" nevű budapesti folyóirat közli elküldött verseit

1932-ben, a Nyugat 15-16. számában publikált először a folyóiratban;

• Hajnal című versét (amelyet Weöres 1934-ben Cselédlányok címmel vett fel első kötetébe)
• a harmadik nemzedék vezéregyénisége tehetsége alapján.

1933-38 között Pécsett volt joghallgató (Erzsébet Tudományegyetem), majd bölcsész, végül földrajz-filozófia szakon végzett;

• Batsányi Kör és a Janus Pannonius Társaság tagja
• barátsága Takáts Gyulával és Tatay Sándorral (később mindketten írók lettek)
• megismerkedett Fülep Lajossal, akinek előadásait hallgatta
• Várkonyi Nándorral való kapcsolata - mitológiával, prehistorikus művelődéstörténeti kutatásokkal foglalkozott; Weörest fordításokkal bízta meg, innen erednek a az első mítoszversei. Korán megmutatkozott a primitív és az ősi megnyilatkozási formákhoz való vonzódása (A kő és az ember, Maláji ábrándok, Első emberpár); mitikus asszír és ógörög költői művek átírására is több ízben vállalkozott (Istar pokoljárása, Gilgames, Theomachia). Tudatosan vállalta, hogy különböző stílusokat asszimiláljon.
• Öttorony című folyóirat alapítása (1942-ben válik ki a szerkesztőségből)

1934-ben megjelent első kötete (Hideg van, Pécs). (saját kiadás)

1935-ben Baumgarten-jutalomban részesült, Észak-Európába utazott.

Megjelent A kő és az ember kötete.

1937-ben Baumgarten-díjat kapott. Távol-keleti utazást tett.

1938 A teremtés dicsérete kötet a pécsi irodalmárok segítségével jelent meg.

1939-ben a vers keletkezéséről értekező önvallomásával (A vers születése) doktorált.

• Halasy Nagy József vezetésével írta meg
• Pannónia című egyetemi folyóiratban meg is jelent

Könyvtáros lett Pécsett, de sok időt töltött Budapesten is.

1941 A holdbéli csónakos - Kalandos játék húsz képben

A Nyugat megszűnése után a Sorsunkon kívül elsősorban a Magyar Csillagban, a Válaszban, később pedig a Diáriumban közölte verseit

A háború alatt és után Csöngén élt

1944 Medúza című kötete;

az első "igazi" Weöres-kötet

• Hamvas Béla bírálta a kötetet, és egyben ösztönözte, bátorította a költőt
  szerinte a költészetnek két útja van, a homéroszi, ami eltévelyedés, illetve az orpheusi, amely egy ősforrás (Az éjszaka csodái című verse)
• a kötet 2. fele: Rongyszőnyeg ciklus 120, majd 160 vers; önmeghatározás szerint: "Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek"

1945 A teljesség felé kötet pró­zaváz­la­tok­ ; Hamvasnak ajánlotta

1945 Magyar etűdök ciklus (évtizedeken át keletkezett)

• 114 vers
• később gyermekversekként váltak ismertté
• kereső-kutató műhelymunka
• Kodállyal közösen végzett kísérletezések
• játékvers (Kenyeres Zoltán Tündérsíp című könyve alapján): lényege a ritmusnak és a képeknek sajátos zeneiségben való eggyé olvadása. A költő elég változatos és általában szimultán ritmusokat alkalmaz.
• zene és szöveg ősi egysége
• a játszó ember (homo ludens) szerves alkotója, szerves része a Weöres-lírának
• versjáték: a nyelvvel való szélsőséges játék, ritmusjáték; gyakran értelmetlen szöveg; (Táncdal); Harminc bagatell darabjai is ilyenek, pl. a Keresztöltés
• aforisztikus bölcsesség és versjáték (Egysoros versek)

1947 A fogak tornáca kötet

• a székesfehérvári múzeum munkatársa
• Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett
• Pestre költözött, könyvtáros 1951-ig
• Feleségül vette Károlyi Amyt.
• Hosszabb olaszországi tanulmányutat tettek.
• Világszemlélete miatt támadások érték;

1948 ettől kezdve a műfordítás a kenyérkereső foglalkozása

1949-től csak műfordításai és gyermekversei jelenhettek meg. Színes, dallamos versein nemzedékek nevelődtek (Bóbita, 1955; Ha a világ rigó lenne, 1974).

1951-ben könyvtárosi állásából is elbocsátották. Kodály Zoltán, aki már a 15 éves 1írikus versét (Öregek) megzenésítette, támogatta.

1956 végén megjelent gyűjteményes kötete: A hallgatás tornya (Harminc év verseiből).

1957-től 1964-ig ismét nehezen tudta megjelentetni írásait.

1958 Tarka forgó. 120 vers az év 12 hónapjára (Károlyi Amyvel).

1959-ben feleségével Kínába utazott.

1964-ben a párizsi Magyar Műhely közreadja Weöres-számát.

A Tűzkút című kötete előbb Párizsban, majd itthon jelent meg.

• legszigorúbban szerkesztett könyve
• belső világ mellett szerepet kap a külvilág
• központi ciklusa: Átváltozások 30, később 40 szonett

1946-1961 Fairy Spring (feri szpring - tündéri tavasz) Freskók és stukkók egy vidám színházba

• szerelem és szexualitás
• az első szeretkezés pásztori idillje
• jórészt antik metrumokkal

1965 Octopus vagy Szent György és a Sárkány históriája - bábjáték; Tragikomédia öt felvonásban, két részben

1966-ban Nyugat- Európában és az USA-ban járt.

1968 Merülő Saturnus – kötete

• T. S. Eliot emlékére
• címadó verse hosszúvers, az aranykor megszűnésére utal
• a vers beszélője pásztor, jelképes alak, a természettel való eggyé forrottságnak és harmonikusságnak a kifejezője

1970-ben Kossuth-díjat kapott, amelynek pénzjutalmából megalapította a fiatal költők számára adományozható Pásztor Béla-díjat.

1972 Psyché című verses regénye

• alcíme: Egy hajdani költőnő írásai
• szerepjáték, egy teremtett alak bőrébe bújik a szerző: a felvilágosodás korának költőnője, Lónyai Erzsébet, művésznevén: Psyché
• megírta a kitalált szerzőnő verseit, életregényét és utóéletét
• a hősnő megismerkedik Kazinczyval, Hölderlinnel, Goethével, Beethovennel, legjobb barátja Ungvárnémeti Tóth László (Weöres által felfedezett és egyben túlértékelt szerző)
• első darabjai már a Merülő Saturnusban

A nyolcvanas években mind súlyosabb betegségekkel küzdött.

1977 a Három veréb hat szemmel című összeállítás, mely a kezdetektől a 19. század végéig terjedő magyar költészet évszázadaiból állított össze sajátos antológiát, amelyben a versekhez fűzött jegyzetek egyfajta poétikatörténeti vázlatként is olvashatóak.

Budapesten halt meg, 1989. január 22-én.

Műfordítóként is kivételes teljesítményt nyújtott: angol, német, francia, orosz, ukrán, olasz, latin szerzőktől többnyire közvetlenül (közvetítéssel más nyelvekből is) tolmácsolt művekkel a magyar fordításirodalom élvonalába emelkedett. Különös figyelmet érdemelnek a szemléletével rokon kínai versek átü1tetései.